ha szemetek és szívetek az őszi időszakban vágyik a természetre s a történelemre, nincs jobb idő, hogy egy várhoz látogassatok! Az erdők arany- és vörös színekbe öltöznek, leveleik lágyan hullnak alá, s a szél suttogja a régmúlt idők titkait. A levegő friss és tiszta, áthatja az őszi avar illata, s a várak falai közt az őszi csend mélyebb bölcsességet rejteget. A zord kőfalak immár békésen nyújtóznak az őszi nap aranyló sugarai alatt, és ahogy a táj álomba szenderül, úgy idézi meg a régi idők vitézeinek lépteit, kik egykor a bástyákon őrködtek. A kő és a természet nászából új titkok születnek, melyeket csak az őszi látogató hallhat meg, ha elcsendesedik. Tegyétek hát meg utatokat, nézzetek szét a tájban, s merüljetek el a várromok titkaiban, hol minden kő egy történetet mesél, s minden lépés közelebb visz a régmúlt dicsőségéhez!