A régi Nagyvázsony mezővárost és Vázsonykő várát a nagyvázsonyi Eger-víz szeli ketté. (A nagyvázsonyiak vázsonyi Séd megnevezést használják, ezért a továbbiakban a Séd néven említem.) Bizonyára a két települést összeköttetését a kezdetektől fahíd biztosította, erről semmilyen adat nem áll rendelkezésünkre. Első írásos említését a megyei nyilvántartásban 1837-ből, találjuk. Ám jóval korábbra, 1791 körüli időre tehetjük építését. Tekintettel arra, hogy a hasonló stílusban és módszerekkel épített megyei hidak – diszeli, örvényesi – építési ideje ismert, ezért valószínűsíthetjük az építés idejét. A Séden átívelő 38 m hosszú híd 2 x 5 m-es nyílással, tetején 5 m² alapterületű stációval. Ennek a hídnak is, mint a diszelinek, örvényesinek az egyik nyílása a malom kiszolgálása miatt az úttengellyel ferdeszöget zár be.

 

A hídon lévő szoborfülkében Nepomuki Szent János szobra áll.

Nepomuki János az 1300-as évek első felében született, egy Pomuk, – ma Nepomuk – nevű mezővároskában, Dél-Csehországban. Iskoláit Páduában végzi, ahol egyházjogot tanul. Hazájába visszatérve gyorsan haladt előre az egyházi ranglétrán. Mint egyházi főméltóságot, s mint kiváló szónokot a prágai nép szerette és tisztelte. IV. Vencel felesége, Jánost választotta gyóntató papjául. Ez utóbbi okozta később a halálát. Vencel király, az ellene irányuló összeesküvésektől való félelmében, és a felesége iránti bizalmatlanságában azt szerette volna megtudni, mit gyónt a királynő a gyóntató papjának. János, megtagadta a király kérését a gyónási titokra hivatkozva, ezért Vencel megkínoztatta, majd a kezét – lábát összekötözve Prága folyójába, a Moldvába dobatta. A prágaiak azonban kihozták a vízből és elégtételt követeltek a királytól. Vencel, talán megbánva bűnét a legnagyobb ünnepélyességgel temette el Nepomuki Jánost a Szent Vitus székesegyházban. A nép nem sokkal halála után szentként kezdte tisztelni, ám szentté csak 1729-ben avatta az egyház. Ez időponttól, mint a gyónási titok, a jezsuita rend, a haldoklók és a vízen veszélybe jutottak védőszentjeként tisztelik főleg Közép-Európában. De Nepomuki Szent János, a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok és a halászok védőszentje is.  Fő védőszentje a Bánságnak, 1929-óta pedig Csehországnak is.

 

A Nagyvázsonyi Értéktár Bizottság indoklása az értéktárba történő felvételről

A hidak védőszentjének szobrai a megyénkben, az országosnál több hídon megtalálhatók ma is: Diszel, Hegyesd, Káptalanfa, Örvényes, Pápa, ezek az örvényesi, hegyesdi, örvényesi hídon a szoborfülke is megtalálható. A nagyvázsonyi hídon álló fülke méretével egyedülálló a hídművészetünkben.

A benne lévő szobrot Gróf Zichy János Vázsony egykori birtokosa készítette egy keszthelyi (nevét sajnos nem ismerjük) kőfaragóval. Az 1700 évek elején, (János gróf 1710-ben született) folyik Nepomuki János szentté avatásának „előkészületei”, melynek fő „támogatói” közé tartozik a Habsburg királyi ház. Igazi kultusszá Mária Terézia teszi Nepomuki Szent János tiszteletét. A Zichyk mélyen hívő katolikusok, és hűséges alattvalói voltak a Habsburg-háznak, melyet nevükben is kifejeztek! János grófon kívül, a későbbi Zichyk közül is sokan veszik fel a Nepomuki előnevet. De nem csak nevükben tesznek tanúságot hitük mellett. Templomokat újítatnak fel, melyekbe Nepomuki Szent János szobrokat faragtatnak, s szentelik fel Nepomuki Szent János tiszteletére, szerte az országban, ahol uradalmaik helyezkedtek el.

 

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források

  • Németh Gábor: Adatok Nagy-Vázsony történetéből. (Veszprém. 1901.)
  • Zákonyi Ferenc: Nagyvázsony (6. kiadás: Győr. 1991.)
  • Éri István: Nagyvázsony (Corvina – Pannónia kiadó Bp.1969.)
  • Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)
  • Dr. Diós István: Szentek élete I.-II. Szent István Társulat 2009.
  • Szegedi László: Rendhagyó történelemóra. Nepomuki Szent János. Sereg Hajtó 2004. 4-5. sz.