Nagyvázsonyi Szent István templom

Nagyvázsony legrégebbi építészeti emléke. Építésének ideje nem ismert, a feltételezések szerint alapja, egy, az Árpád-korban épült románkori templom. Első írásos emlék viszonylag késői keltezésű, 1425-ből származik, és erősen romladozó templomról értesülhetünk. Bár a birtok akkori tulajdonosa Vezsenyi László, végrendeletében 500 aranyat hagy a templom felújítására, erre csak Kinizsi Pál idejében kerül sor.

Kinizsi a templomot lebontatja és helyébe egy jóval nagyobb méretű, későgótikus templomot építtet. A török hódoltság idején Nagyvázsony mezőváros elnéptelenedik, Vázsonykő várának biztonságába húzódik. Sokan áttérnek a protestáns hitre, és a várkápolnát használják imahelyül. Így a templom csaknem kétszáz éven keresztül üresen áll. Az 1700 évek első felében a Zichy család katolikus német családokat telepít az elnéptelenedett birtokaira. A megnövekedett lakosság számára már nem volt elegendő a várkápolna, ezért hozzákezdtek a templom tatarozásához, mely viszonylag jó állapotban vészelte át a végvári harcokat. Az 1723-ban kezdett felújítást barokk stílusban végezték. Ekkor épült a harangtorony, a hajót kórussal látták el, a középkori déli bejáratot befalazták, új bejáratát a torony alatt alakították ki.

A fő és mellékoltárokat parasztbarokk stílusban faragtatták ki, ekkor készült a szintén faragott szószék is.  Közel 100 év után a felújított templom is szűknek bizonyult, a ma is használatos – a falu központjában álló – Szent Ilona templom megépítése után ismét üresen állt. Az uradalom raktárnak akarta felhasználni, ettől minden bizonnyal Rómer Flóris „mentette” meg: „Azért mégis kár volna, ha ezen egyházat, mely eredeti idomában kevés költséggel visszahelyezhető lenne, mint hallám, hogy terveztetik magtárul változtatnák át. Kíméljük napról-napra úgyis mindinkább gyérülő egyházi műemlékeinket.” 

Az üresen álló templom belseje, faragott oltárai súlyos károkat szenvedett. A helyreállító és restaurációs munkák Éri István vezetésével az 1959-60-as években folytak. Jelenleg évente egyszer, Szent István napján tartanak a templomban istentiszteletet.

 

A Nagyvázsonyi Értéktár Bizottság indoklása az értéktárba történő felvételről.

A templom, bár külseje a többi Balaton-felvidéki községi templomhoz hasonlóan, barokk stílus tükröz, belső kiképzésében az eredeti, Kinizsi Pál által építetett, későgótikus stílust tükrözi. E jellegét jól mutatják halhólyagos, mérműves ablakok, a hálóboltozatos mennyezet, a sekrestye ajtókeret kiképzése. E későgótikus stílus megmaradása méltán emeli a templomot a Balaton-felvidék jelentős műemlékei közé.

 

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

  • Németh Gábor: Adatok Nagy-Vázsony történetéből. (Veszprém. 1901.)
  • Sedlmayr János: A nagyvázsonyi Szent István templom helyreállítása. (Műemlékvédelem. 1962.)
  •                           Magyarországi későgótikus mérműves ablakok. (Műemlékvédelem 2000. 1. sz.)
  • Koppány Tibor: Későgótikus építészeti emlékek a Balaton-felvidéken.(VMMK. 1964. 2.)
  • Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. (Bp.1907)
  • Zákonyi Ferenc: Nagyvázsony (6. kiadás: Győr. 1991.)
  • Éri István: Nagyvázsony (Corvina – Pannónia kiadó Bp.1969.)

 

Nagyvázsonyi Szent István templom fő és mellékoltára.

Gróf Zichy János és Széchenyi Katalin grófnő emlékezete

A nagyvázsonyi Szent István templom 1743-as helyreállítását a mélyen katolikus vallású Gróf Zichy János és hitvese Széchenyi Katalin grófnő végeztette a korra jellemző barokk stílusban.

A XVIII. század a magyar katolicizmus történetének egyik kiemelkedő korszaka: az újjászervezés, a vallási élet felvirágzásának és újjászületésének időszaka, melynek az építészetben, képzőművészetben megjelenő kifejezési formája a barokk. Templomaink, egyházi épületeink nagy része ekkor épült, vagy ekkor nyerte el ma is látható külsejét, főleg az oszmán uralom alól felszabadult területeken. E megújult egyház vissza akarta szerezni a protestáns hit eltévelyedett „bárányait”. Ehhez olyan művészetre volt szüksége, amely nagyságával, mozgalmasságával érzékeltetni tudja az egyház visszanyert életerejét, és nagysága lenyűgözi a szemlélőt és meghódítja a katolikus egyház számára.

A Szent István templom főoltára, valamint az építtetők saját szentjeinek rendelt mellékoltárai e célt szolgálják. Az oltárok és a szószék is veszprémi szobrász, Schmidt Ferenc alkotása. A főoltár fő jelenete: Szent István felajánlja a koronát, és az országot a Boldogságos Szűz oltalmába helyezi, de ajánlja fiát, Szent Imrét is. Szent István mellett Szent Adalbert, Szent Imre mellett nevelője, Szent Gellért áll. Középen a Szűzanya a Kisjézussal, az angyalok körében. Legfelül a Szentháromság megjelenítése látható. A főoltáron kapott helyet az építtető Zichy – Széchenyi család címere.

A baloldali mellékoltár a gyermek Jézust ábrázoló „Szentcsalád oltár” a Trinitas terrestris, a földi háromság kifejezése.  Széchenyi Katalin védőszentjei (Szent Borbála, Alexandriai Szent Katalin, valamint Xavéri Szent Ferenc ravatalszobra) láthatók

Jobboldali mellékoltár a Húsvét misztériumát, Krisztust a keresztfán jeleníti meg. A keresztet két katonaszent Szent György és Szent Márton alakja fogja közre. Alattuk Zichy János védőszentje Nepomuki Szent János ravatalszobra került megformálásra.

A szószéken, mely szervesen kapcsolódik a templom berendezéséhez, a négy evangélista (Márk, Máté, János és Lukács) teljes alakú reliefje van megfaragva.  Az oltárokat és a szószéket a templom restaurálása (1960) során helyreállították.

 

A Nagyvázsonyi Értéktár Bizottság indoklása az értéktárba történő felvételről.

A faragott oltárok és a szószék a dunántúli hasonló templomok belső berendezéseit messze felülmúló alkotások, melyeknek megrendelőit és mesterét is ismerjük. Gróf Zichy János és felesége Széchenyi Katalin grófnő, nemcsak Nagyvázsony, de a többi Zichy birtok (pl. Andocs, Várpalota, Bodajk) is bőkezű támogatói voltak. Főleg a fiatalon elhunyt Széchenyi Katalin, kinek „a szelídség, kegyesség voltak jellemének fő tulajdonságai, szájából gonosz, haszontalan szót soha nem hallottak, jobbágyait is jóra oktatta. Vasár-és ünnepnapokon koldusokat látott házánál vendégekül, ő maga szolgálta ki őket.” A Szent István templom egyik ablaka alatt áll, szerényen megbújva egy Madonna szobor, mely jelzi Széchenyi Katalin nevéhez fűződő „öltöztető Madonna” kultusz kezdetét. Ő volt az, aki ruhákat varrott és adott a szent szobrok ékesítésére. E kultusz ma is meglévő bizonyítéka az Andocsi kegytemplom múzeuma.

Nagyvázsonyért végzett munkája megérdemli, hogy legalább a helyi értéktár megőrizze nevét.

 

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

  • Németh Gábor: Adatok Nagy-Vázsony történetéből. (Veszprém. 1901.)
  • Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. (Bp.1907)
  • Zákonyi Ferenc: Nagyvázsony (6. kiadás: Győr. 1991.)
  • Éri István: Nagyvázsony (Corvina – Pannónia kiadó Bp.1969.)
  • Szilárdfy Zoltán: Barokk szentképek Magyarországon. (Corvina 1984)
  •                              Ikonográfia – kultusztörténet. (Balassi kiadó 2003)
  • Bálint Sándor – Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. (Szent István Társulat 1994.)
  • Bártfai Szabó László: A Széchenyi család története I-III. (Budapest, 1911. )