Kinizsi Pál és Kamicsáczi Horváth Márk sírköve

A nagyvázsonyi Kinizsi vár kápolnájában, valamint a kőtárában két reneszánsz sírkő található. A kápolna Kinizsi Pál, míg a kőtár Kamicsáczi Horváth Márk sírkövét őrzi. Az eredetileg a Kinizsi Pál alapította pálos kolostor Szent Mihály templomában lévő két sírkő, a vár feltárása és restaurálása után került a jelenlegi helyére. Mindkét sírkő, de különösen Kinizsi Pálé, a magyarországi reneszánsz „nagyrabecsült” alkotása. A sírkövek meglehetősen kalandos utat jártak be, még végül visszakerülnek Kinizsi várába. A pálosok vázsonyi kolostorának felrobbantása 1552 után feledésbe merültek, mígnem 1768-ban kincskeresők találták meg „őket”. A Zichy-uradalom tiszttartója a Pusztavár falaiba berakatta”, majd 1851 után, – ekkor már a bécsi bankárcsalád, Todesco birtokolja a Zichy uradalmat- a magtárban őrizték. Innen a sírköveket Zichy Ferenc gróf, aki a családhoz köthető, több kőemléket is összegyűjtött, a sárszentmihályi kastély parkjába vitette. 1903-ban a Műemlékek Országos Bizottsága a Budavári Koronázó templom (Mátyás-templom) déli csarnokában helyeztette el. 1927-ben a Halászbástya kőtárába helyezték át, majd a kőtár felszámolása után a Budapesti Történeti Múzeumban találtak helyet a sírkövek számára. Ez idő tájt befejezéséhez közeledett a Kinizsi-vár restaurálása, így az ásató régész, Éri István kérésére a sírköveket visszahozták Nagyvázsonyba.

 

A Nagyvázsonyi Értéktár Bizottság indoklása az értéktárba történő felvételről

A középkori királyi Magyarország művészeti emlékeit, a török hódoltság időszaka, majd az azt követő helyreállítás jelentősen megritkította. Nemcsak az épületek és műtárgyak pusztultak el, levéltárak, könyvtárak is a pusztítás áldozataivá váltak, ezért miden megmaradt emlék különleges jelentéssel bír. Különösen a síremlékek szenvedték meg az elmúlt századokat. Sem az Árpád házi- sem az Anjou- sem pedig az őket követő királyaink síremlékei nem maradtak ránk. (kivéve I. András Tihanyi altemplomban lévő sírköve) De főúri vagy főpapi síremlékek sokaságával sem dicsekedhetünk. Ezért a két reneszánsz vázsonyi síremlék kiemelkedő jelentőséggel bír.

Éri István és Sedlmayr István kutatásokat végzett a sírkövekkel kapcsolatban. Rekonstruálták, hogy nézhetett ki eredeti állapotukban. A ma látható sírkövek egy tumba részei. A tumba tulajdonképpen egy sírépítmény, mely megjelenésében szarkofágra emlékeztet. A koporsót egy kifalazott sírgödörbe helyezték, majd erre építették fel a sírépítményt. A tumba fedlapján az elhunyt ravatalon fekvő alakját mintázták meg, feje alatt párnával, kezében mestersége jelképeivel, a család címerével, a lábuk alatt – vitézek esetében legyőzött oroszlán, medve, egyházi emberek esetében az Isten báránya – látható. A tumba hosszanti oldalfalain az elhunyt életének jellemző eseményét – Kinizsi tumba oldalán a török elleni harcát – ábrázolták. A tumba rövidebb oldalain a család címere, illetve vallási jelképek kaptak helyet.

Éri István és Sedlmayr István 2003-ban elkészítették a két tumba kicsinyített mását annak reményében, hogy ez alapján rekonstruálhatják az eredeti síremlékeket. E két reneszánsz síremlék méltó bemutatására a Kinizsi – várat szánták. Sajnálatos módon a pénzhiány és a két régész – építész halála a terveket megakadályozta.

 

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

  • Éri István: A nagyvázsonyi Kinizsi – vár. (Veszprém. 1957) Veszprém m-i Tanács Idegenforgalmi Hivatala
  • Kinizsi Vár. Nagyvázsony. (TKM Kiskönyvtár. Bp. 1978.)
  •  Séta Kinizsi várában. (Történetek Vázsonyról és környékéről. Bp. 2005.)
  •  Beszámoló a nagyvázsonyi Kinizsi-vár helyreállításáról.   (Műemlékvédelem 1958. 1. sz.)
  •  Reneszánsz dombormű-töredék a nagyvázsonyi Kinizsi-várból. (Művészettörténeti Értesítő 1958.)
  • Éri István – Sedlmayr István: Kinizsi Pál és Horváth Márk nagyvázsonyi síremlékeinek története és rajzi rekonstrukciója. Magyar Múzeumok 2004.3. sz.
  • Éri István – Sedlmayr István: Pályaterv 2003. : Kinizsi Pál és Horváth Márk nagyvázsonyi síremlékeinek története és rajzi rekonstrukciója. (Kézirat)
  • Deák Zoltán szerk.: Magyar királyi és főrendi síremlékek. Budapest 2004.
  • Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. I.II. Budapest 1966.
  • Rómer Flóris: Kinizsi Pál sírköve Nagy-Vázsonyban. (Győri Történelmi és Régészeti Füzetek. Győr. 1865.)
  • Kamicsáczi Horváth Márk sírköve Nagy-Vázsonyban. (Győri Történelmi és Régészeti Füzetek. Győr. 1865.