Festetics – kódex

A vázsonyi kolostorban, melyet a pálos kultúra „kirepítő fészkének” tart az irodalomtudomány, a ma ismert kódexeknél több is készülhetett. A kolostor 1552 – ben történt kifosztásakor felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint, „egész sereg gazdagon díszített zsoltároskönyvet, szertartás- és misekönyvet említenek a pálos atyák, melyeket a fosztogatók magukkal vittek”.

A fennmaradt kódexek közül a legjelentősebb (és legismertebb) a Festetics kódex néven ismert, az első magyar nyelven, magánhasználatra készült imakönyv. Magyar Benigna számára íródott 1492 táján. A gazdagon díszített imakönyv legismertebb sorai a „Pál uram betegségéről szóló imádság” melyet a Kinizsi által birtokolt települések templomaiban elimádkoztak. Nyelvemlék voltán túl azért is értékes e kötet, mert mind a másoló, mind a könyvdíszítő művész magyar volt, az itteni kolostor szerzetese. A firenzei iskola hatását mutató díszítés ikonográfiailag a „Napba öltözött asszonyt „jeleníti meg a gyermek Jézussal.(Temesvári Pelbárt ferences szerzetes hosszú betegségéből felgyógyulva, fogadalomként írta első könyvét Szűz Máriáról, akit ő nevez Napba öltözött asszonynak, Mulier amicta sole.). A lap alján Kinizsi és a Magyar család címere látható. A kettős aranykereten virágfüzér fut felfelé. A kódex egykori tulajdonosáról, a Festetics-családról kapta a nevét, tőlük vásárolta meg a Széchenyi Könyvtár 1947-ben.

A Czech – kódex (a kódexet az érsekújvári ferences kolostorban 1833 – ban megtaláló Czech Jánosról kapta a nevét) 1513 – ban készült, szintén Benigna számára. Azon ritka kódexünk közé tartozik, melyben a szerző, nevének kezdőbetűivel F.(ráter) M. megnevezi magát.

A Peer kódex ugyanebben az időben készült, egy környékbeli földesúr Csepelyi Simon számára.

A veszprémi domonkosrendi apácáknak készült, ma Gömöry néven ismert kódex egy része is a vázsonyi pálos kolostorban íródott. Szerzőjét ismerjük: Tetemy Pál.

 

A Nagyvázsonyi Értéktár Bizottság indoklása az értéktárba történő felvételről.

A középkori írásos emlékeinkből – a kódexekből – meglehetősen kevés maradt ránk, ezért különleges értéket képviselnek azok a megmaradt kódexek, melyek a vázsonyi pálos kolostorban íródtak. Mind a négy alkotás önmagában is kiemelkedő az irodalomtörténet és nyelvemlékkutatás számára. Például a Peer – kódexben maradt fent Vásárhelyi András éneke és Apáti Ferenc Feddő ének című verse, valamint az „Ének Szent László királyról” mely az egyik legrégibb magyar művészi műfordítás.

A Festetics-kódex tartalmazza az Itáliából kiinduló humanizmus meghatározó alakjának, Petrarcának hét bűnbánati zsoltárát valamint János evangéliumának elejét. A kötet nyelvemlék voltán túl díszítettsége miatt is becses emlékünk: a reneszánsz stílusú illumináció annak a budai könyvfestőműhelynek a hatását mutatja, amelynek több corvina díszítését is tulajdoníthatjuk

 

A kódexekkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

  • Berkovits Ilona: Magyar kódexek a XI-XVI. században. (Bp. 1965.)
  • Gondán Felicián: Kinizsiné Magyar Benigna imádságos könyvei. (Bp. 1912.)
  •                              A középkori magyar pálos-rend és nyelvemlékei. (Pécs. 1916.)
  • Volf György: Peer-kódex. (Régi Magyar Codexek. Bp. 1874. II. kötet.)
  •                        Festetics-kódex.(Régi Magyar Codexek. Bp. 1885. XIII. kötet.)
  •                        Czech-kódex. (Régi Magyar Codexek. Bp. 1890. XIV. kötet.)
  • Döbrentei Gábor: Adatok Magyar Benignáról s atyja és három férje, úgy a Remete Pálosok    Nagyvázsoni monostora felől.       (Régi Magyar Nyelvemlékek. Buda 1836-46.)
  • FESTETICS – KÓDEX CD-ROM