Schumacher-ház

Az 1950-es években zajlódtak le községünkben azok a feltárási és helyreállítási munkák, melyek Nagyvázsony építészettörténeti értékeinek bemutatását szolgálta. Kezdve a Kinizsi – várral, folytatva a Pálos kolostorral, a csepelyi templomrommal, és a Szent István templommal. Végül 1961-62-ben sor került az első népi műemlék a „Schumacher-ház helyreállítására.

A lepusztulóban lévő házat, Éri István régész, muzeológus javaslatára vásárolta meg az Országos Műemléki Felügyelőség 1959-ben. A ház állapota egy, az 1920-as évekbeli álalakítás nyomait mutatta, ám a feltárások során bebizonyosodott, hogy az eredeti épület az 1820-as évek, jellegzetes közép-dunántúli „füstöskonyhás” házépítés jellegzetességeit tükrözi. A helyreállítás után az épület népművészeti múzeumként az itt élt és alkotott parasztiparosoknak, – akik egyszerre voltak gazdálkodók és iparűzők, – állít emléket.

 

A Nagyvázsonyi Értéktár Bizottság indoklása az értéktárba történő felvételről.

A Nagyvázsonyi Néprajzi Múzeum, két iparos munkásságának emlékét kiemelten is őrzi. A kiállításon látható takácsszövőszék az utolsó vázsonyi takácsmesteré, Szauer Ágostoné volt, aki takácsdinasztiából származott, régi családi és a környéken hagyományos mintákkal díszítette szőtteseit, amelyeket még a kiállított szövőszéken készített. Munkásságáért 1971-ben a Népművészet Mestere címmel tüntették ki.

Országos viszonylatban is különlegességnek számít (csak Kiskunfélegyházán található még egy) a lakóház udvarán álló istállóban lévő kiállítás anyaga. Egy nagyvázsonyi rézműves-dinasztia utolsó képviselőjének, Pintér Rudolf rézműves mesternek teljes szerszámkészlete látható.

A Múzeumban megtalálható a mai napig működőképes szabadkéményes füstelvezetésű konyha. Hátsó fala elé középre építették a Bakony és Balaton-felvidék falvainak jellegzetes hasáb alakú kemencéjét a takaréktűzhellyel (sparherd) együtt. Előbbiben főztek, utóbbiban pedig kenyeret, kalácsot sütöttek és alkalomadtán gyümölcsaszalásra is felhasználták. Így mindenképpen alkalmas a hagyományos kenyérsütés bemutatására.

A múzeum egyik kiállítótermében kapott helyet a Nagyvázsony helytörténetét bemutató kiállítás, amelyet Mátisné Szabó Erzsébet, községünk könyvtárosa gyűjtött és állított össze. A helybéli lakosoknak és az idelátogató idegeneknek egyaránt izgalmas élményt nyújtanak a régi plakátok, képeslapok, fényképek, írások, amelyeken felfedezhetnek ismerős arcokat és helyszíneket (pl. régi képek láthatók lovasjátékokról, az egykori nagyvázsonyi strandról, utcákról stb.).

 

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

  • Dr. Vajkai Aurél: Szabadtéri Múzeumok Veszprém megyében. Nagyvázsony 1970. Veszprém
  • Dr. Vajkai Aurél: Veszprém megye népi építkezése.  Néprajzi Értesítő. 1940. XXXII.)
  • Mendele Ferenc: Egy nagyvázsonyi parasztház helyreállítása.   (VMMK 1964. 2. sz.)
  • Égető Melinda: Rézműves műhely a nagyvázsonyi Szabadtéri Múzeumban.  (VMMK 1971.10. sz.)
  • H. Csukás Györgyi: A Bakony és a Balaton-felvidék népi építészete.  (Ház és ember. 1984.)