A magyarországi várépítészet történetének viszonylag késői alkotása. Építésének pontos ideje ismeretlen, egy az 1469-es oklevél már a megépült vár várnagyaként említi Udvary Pált. Építtetője a Szolnok megyében jelentős birtokokkal bíró Vezsenyi család. Vezsenyi László, Mária királynő asztalnokmestere szerez várépítési engedélyt 1384–ben, a barnagi birtokán felépítendő várra (melyet ma Zádor vár néven ismerünk). Különböző birtokviták miatt az említett vár építésének felhagyására kényszerül, ekkor, az 1400–as évek elején kezdődik az építkezés a mai helyén. Vezsenyi László fia, László, – aki Mátyás király itáliai követeként ismert – halála 1472 után, hűséges szolgálataiért Kinizsi Pál birtokába kerül.

Kinizsi jelentős építkezésekbe kezd, részben megerősíti, részben komfortossá teszi a várat, így válik Kinizsi székhelyévé. Kinizsi halála után, özvegye Magyar Benigna folytatja az építkezést. Magyar Benigna halála után férjének Kamicsáczi Horvát Márk rokonaira száll Vázsonykő vára és a hozzá tartozó birtokok. A Horváthok bírják 1640-ig, ekkor kerül a Zichy család birtokába. A Horváthok idejében a vár a dunántúli végvárak láncolatába tartozik. A török csak rövid ideig kb. 10 évig tudja birtokba tartani az 1500-as évek végén. A törökök kiűzése után a végvárak, így Vázsonykő várának hadászati jelentősége csökken, az új tulajdonos Zichy család csak rövid ideig tartózkodik a várban. 1756-ig az úriszék börtöne, majd pálinkafőzésre használják. A pálinkafőzőben történt robbanás, majd az 1857. évi tűzvész végképp megpecsételi sorsát. A vár feltárása és részleges helyreállítása az 1950-es évek közepén Éri István régész vezetésével történik.

 

A Nagyvázsonyi Értéktár Bizottság indoklása az értéktárba történő felvételről

A magyarországi, különösen a dunántúli várak közül az egyik legépebben felmaradt és helyreállított várrom. Romjaiban is megfigyelhető a magyarországi reneszánsz korai megjelenése. Főként Kinizsi Pál és Magyar Benigna építkezésire volt hatással a királyi udvarból kisugárzó reneszánsz építészeti stílus, melyeket a fennmaradt és feltárt ajtó és ablakkeretek bizonyítanak. A vár emlékül szolgál Kinizsi Pálnak, valamint a végvári harcok neves és névtelen hőseinek.

 

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Kinizsi vár történetével és feltárásával számos tanulmány, újságcikk, valamint idegenforgalmi tájékoztató foglalkozik. Az alább felsoroltak a főbb forrásokat ismerteti.

  • Éri István: A nagyvázsonyi Kinizsi – vár. (Veszprém. 1957) Veszprém m-i Tanács Idegenforgalmi Hivatala
  •  Kinizsi Vár. Nagyvázsony. (TKM Kiskönyvtár. Bp. 1978.)
  • Séta Kinizsi várában. (Történetek Vázsonyról és környékéről. Bp. 2005.)
  • Beszámoló a nagyvázsonyi Kinizsi-vár helyreállításáról.   (Műemlékvédelem 1958. 1. sz.)
  • Reneszánsz dombormű-töredék a nagyvázsonyi Kinizsi-várból. (Művészettörténeti Értesítő 1958.)
  • A nagyvázsonyi Kinizsi-vár famaradványai. (VMMK. 1963/1.)
  • Zsiray Lajos: A vázsonykői végvár története. (Tanulmányok Veszprém megye múltjából 1984.)
  • Németh Gábor: Adatok Nagy -Vázsony történetéből. Veszprém. 1901.

 

Képek a Kinizsi – várról