„… minden község (város) a saját területén létesítsen olyan emlékművet, amelyre a haza védelmében elesett hős fiainak nevét maradandóan bevésse. Vagyonos községnek (városnak) monumentális műemléken, a szegénynek pedig szerény táblán, de mindenesetre méltó módon és minden egyszerűsége mellett is nemes, művészi kivitelben kell megörökítenie hős fiainak nevét és emlékezetét. Oltár lesz ez az emlék minden időkön át”. Az idézetet az 1917: VIII. tc. 2.§.  („Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökíti meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel”) miniszteri indoklás tartalmazza. Az országszerte látható Hősi emlékművek története ezzel a törvénnyel kezdődik. A törvény eredeti célja az volt, hogy megörökítse mindazok nevét, akik a háború valamelyik frontján elestek, ám nem nyugodhatnak szülőfalujuk – városuk temetőjében.

Az 1918-as háborús összeomlás, az azt követő Tanácsköztársaság, a Trianoni tragédia után az ország helyreállítása elvonta a figyelmet a szoborállítástól. Csak 1924-ben, amikor a magyar nemzetgyűlés május utolsó vasárnapját „Hősök emlékünnepe” néven nemzeti ünneppé avatja (1924: XIV. tc.). elevenedik fel a szoborállítás kötelezettsége. Nagyvázsony közössége is ekkor kezd gyűjtésbe a felállítandó Hősi emlékmű érdekében. Az 1933. november 19.-én felállított szobor alakja egy, a szétlőtt ágyútalpra támaszkodó, kezében puskát tartó katona. A szobrász helyi lakosról, Szalai Józsefről mintázta a szobrot.

2014 – ben a Nagyvázsonyi Község Önkormányzata támogatási kérelmet nyújtott be a Közép-és Kelet – európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány által kiírt pályázatra, és az így elnyert összegből újulhatott meg a Hősi Emlékmű.

 

A Nagyvázsonyi Értéktár Bizottság indoklása az értéktárba történő felvételről.

A Nagyvázsonyi Hősi emlékmű 74, az I. Világháborúban és 45, a II. Világháborúban elesett hősi halott nevét tartalmazza. De emléket állít a „törökverő” Kinizsi Pál emlékének is. A szoborban megmintázott katona egy helyi lakos Szalai József alakját és emlékét is őrzi, így mindenképpen helye van a Települési Értéktárban.

 

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)