Kinizsi Pál Mátyás király hadvezére, a török elleni hadjáratok legendás hőse. Születésének idejére és helyére több elmélet is született. (pl.Bihar megyei Kinis, Hernád völgyében fekvő Kiskinizs, stb.) „Vitézlő iskoláit” Magyar Balázs, korának kiemelkedő hadvezérének keze alatt végzi.

Először az 1468-évi cseh hadjáratban találkozunk a nevével, mint Mátyás király alvezéreinek egyike. Katonai pályája töretlenül ível felfelé, részt vesz Mátyás király szinte valamennyi hadjáratában. (1474. lengyel–sziléziai, 1475-76. szabácsi, boszniai, szerbiai, 1477. ausztriai hadjáratok) 1479-ben Temes vármegye főispánja és az Alsó Részek főkapitánya. E tisztében hajtja végre a magyar hadtörténelem egyeik legragyogóbb fegyvertényét, a kenyérmezei diadalt, mely évtizedekre meghatározza a magyar – török háború sorsát. Haláláig a Délvidéken akadályozza meg, hogy a törökök nagyobb hadműveleteket indítsanak magyar területek ellen.

1472 – ben kapja meg Mátyás királytól – szolgálatai fejében – a vázsonykői várat és a hozzá tartozó uradalmat, melyet otthonának tekint. Jelentős építkezésbe kezd: bővíti a várat, felépítteti a pálosok kolostorát és templomát, valamint átépítteti a falu plébániatemplomát is. Az 1494. november 29.-én Szendrő ostroma közben, Szentkelemen nevű településen éri a halál. Holttestét, testamentumának megfelelően az általa alapított vázsonyi pálos kolostor templomában helyezik végső nyugalomra.

 

A Nagyvázsonyi Értéktár Bizottság indoklása az értéktárba történő felvételről

A XV. századi magyar hadtörténelem meghatározó személyisége. Nagytehetségű hadvezér, a pályafutása alatt nem vesztett csatát. Nevét rettegték ám tisztelték is ellenfelei, különösen a török táborokban. A „molnárlegényből lett hadvezér alakját” Kárpát-medence szerte regék és mondák örökítik meg.

A hadvezéri teljesítménye, valamint életpályája és személyes tulajdonságai együttesen tették lehetővé, hogy mondai alakká válhatott. A török hódoltság korában felértékelődött Mátyás uralkodásának időszaka, hiszen Mátyás távol tudta tartania a törököt, az országban pedig nem anarchikus állapotok, hanem rend uralkodott. Ebben az amúgy is felértékelődött korban pedig ott van Kinizsi Pál, akinek személyében mindaz megtalálható, ami a nép vágyait kifejezi, ami a nép számára érték. Itt különösen fontosnak kell tartanunk életpályáját: alacsony sorból származó, pusztán tehetsége által emelkedett a hatalom magas polcaira. Mintha csak a mesék legkisebb testvérét látnánk magunk előtt, aki a mesék törvénye szerint vándorútra indul, teljesíti a próbákat és ezért elnyeri a mesebeli király, mesebeli királyságának a felét. Kinizsinek nyilván megvoltak azok a tulajdonságai, melyek a mondákban is szerepelnek: mindenek előtt a fizikai erő, valamint az okosság, a találékonyság, a kitartás. A mondák azonban természetesen e tulajdonságokat is felnagyították.

Így – a mondákon keresztül – újra történelmi szerepéhez érkeztünk, hiszen Kinizsi irodalmi kultuszának mindig is megvolt a maga történelmi szerepe. Példaként ebből csak egyetlen korszakra utalunk.

A XIX. század első felében, a modern nemzetté válás útján elindult magyarság megteremti korszerű irodalmi nyelvét és irodalmát. A népmondák és históriás énekek Kinizsi Pálja, mint nemzeti hős kerül be irodalmunkba, a hazaszeretet és a hazát megvédeni képes katona megtestesítőjeként.

A mai Romániában lévő Csucsán ma is mutogatják Kinizsi malmát és malomkövét, a gömöri mondák a Sárrét legnagyobb hősének írják le, de Nagyvázsony is szülöttjének tekinti. Életéről számos regény, elbeszélő költemény, színdarab, (Tollára tűzte Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Döbrentei Gábor, Szigligeti Ede, Gyulai Pál, Czuczor Gergely, hogy csak a legjelentősebbekről tegyünk említést) sőt napjainkban musical készült.

 

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Kinizsi Pál életével számos tanulmány, újságcikk foglalkozik, életéről versek, elbeszélések sokasága jelent meg. Az alább felsoroltak a főbb forrásokat ismerteti.

Életrajzok (főbb munkák)

  • Rácz Béla: Kinizsi Pál. (Jutas. 1940.)
  • Vázsonyi Varga Béla: Kinizsi Pál. (Veszprém, 1988. , Nagyvázsony 2004.)
  • Fenyvesi László: Kinizsi Pál 1990 Bp. MH Módszertani Központ

Szépirodalom.

  • Tóth Kálmán: Kinizsi Pál. (Pest. 1853.) elbeszélő költemény
  • Szigligeti Ede: Kinizsi. (Pest. 1844. Magyar Tudós Társaság kiadása. XII. kötet.
  • Temesvári Ferenc: Kinizsi Pál a hagyományokban és az irodalom egyes műfajaiban. (Folia Historica. 1979. 7.)
  • Herczeg Ferenc: Balatoni rege. (Bp. 1902.)
  • Szendrey Zsigmond: Történeti népmondáink. (Ethnographia. 1926. 37. sz.)
  • Tatay Sándor: Kinizsi Pál. (Bp. 1955. első kiadás)
  • Kovács Attila – Asztalos István: KINIZSI PÁL musical