Kinizsi Pál legendája

Születésének idejét semmilyen forrás nem említi, a legvalószínűbb, hogy valamikor az 1430-as évek táján született. Származását illetően megingathatatlan a hagyomány: egyszerű, paraszti származásúnak tartják (bár nem elképzelhetetlen a kisnemesi származása sem). Születési helyét sem ismerjük. A néphagyomány szerint Vázsonyban volt molnárlegény -oda való volt-, ott találkozott vele Mátyás király, aki látva az ifjú erejét, azonnal meghívta a seregébe katonának. Az biztos, hogy Kinizsi a legnagyobb sikereit a hadszíntéren aratta.
Írásos emlék maradt fenn arról, hogy ott volt Mátyás mellett a morvaországi háborúban -1468-ben-, és ebben az időszakban már sorra kapja a birtokadományokat a hősi tetteiért, harci sikereiért. Így lett ura a Veszenyi család birtokainak is 1472-ben. Ennek a birtoknak volt része Vázsony falu, ahol Kinizsi otthonra talált. 1483-ban a török több éves fegyverszünetet kötött -Kinizsi áldásos tevékenységének köszönhetően- Mátyással. A nyugodalmas évek lehetőséget adtak arra, hogy Kinizsi felvirágoztassa Vázsonyt. Ennek részeként átépítette az itt álló várat és a falu plébániatemplomát. Pálos rendi kolostort épített a település határában, azzal a céllal, hogy itt legyen a családi temetkezőhelyük (Kinizsit itt is helyezik örök nyugalomra).

A szerzetesek jelenléte jótékony hatással van a kulturális életre is, ennek jó példája a Magyar Beninga (Kinizsi felesége)részére a kolostorban másolt két imádságos könyv (az ú.n. Festetics- és Czech-kódex). Kinizsi az 1480-as évek körül veszi feleségül egykori feljebbvalójának, későbbi hadvezértársának, Magyar Balázsnak a lányát, Benignát. Érdekes feljegyzés olvasható Magyar Balázs végrendeletében, aki ebben saját fiával egyenrangúnak tekinti Kinizsit, mivel annak édesanyja és az ő fiának az édesanyja ugyanaz a személy.

Magyar Benigna életkorát sem ismerjük, de biztos, hogy jóval fiatalabb volt Kinizsinél, jóval túl is élte férjét. Életének utolsó, Mátyás halála utáni, évei ellentmondásosak. Az uralkodóhoz mindvégig hű Kinizsi bár megígéri Mátyásnak, hogy fiának, Corvin Jánosnak a trónra lépését segíteni fogja, mégis tevékeny szerepet vállal a főurak pártján II. Ulászló királlyá választásában. Szétveri Corvin János seregét és ő az, aki szétveri a fosztogató fekete sereg utolsó egységeit. Kinizsi azonban ezeken a vitatható harci cselekményeken túl továbbra is az egyike volt annak a kevés személynek, aki védelmezője volt Magyarországnak a külső ellenséggel szemben.

1490-ben visszaverte Miksa seregét -aki volt olyan merész, hogy elfoglalta Vázsonyt- , és még ugyanebben az évben megfutamította a törököt Nagyvárad alól. A következő évben Szendrő váránál győzte le a törököket. 1494-ben a király országbíróvá emelte és annak ellenére, hogy az egészségi állapotában igencsak megrendült Kinizsit hordszéken kellett a csaták helyszíneire vinni, a sorozatos vereségek hatására már végső menekülésen gondolkodott a török szultán, amikor a rettegett ellenfél 1494. november 24-én elhunyt. Örök nyugalomra -végakaratának megfelelően- az általa építtetett pálos kolostor templomában helyezték. Vörösmárvány sírja az épületegyüttes pusztulása után töredékesen maradt ránk, sírját kirabolták, de szerencsére a benne elhelyezett sodronypáncéling, sisak és kétélű pallos nem veszett el, így ma is látható a Nemzeti Múzeum kiállításán. (Forrás: www.szepmagyarorszag.hu)